Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport

A fenotípusos plaszticitás jelenségével foglalkozunk, vagyis az egyedek azon képességével, hogy a környezet megváltozásához hozzá tudják alakítani tulajdonságaikat, úgymint viselkedésüket, testméretüket és- alakjukat, vagy anyagcseréjüket.
Tudományos főmunkatárs, csoportvezető: 
Kutatásaink a fenotípusos plaszticitás jelenségével foglalkoznak, vagyis a genotípusok azon képességével, hogy a környezet megváltozásának hatására módosult fenotípusokat hozzanak létre. Vizsgáljuk a környezet felől az egyedekre ható stressztényezők közül a gerinctelen és gerinces ragadozók hatásait, a fajtárs és más fajhoz tartozó egyedek jelenlétéből adódó versengés hatásait, a természetes környezetben előforduló kórokozók hatásait, a klímaváltozás és az ennek következtében bekövetkező ivararány-eltolódások hatásait, az emberi eredetű szennyezés, azon belül a peszticidek hatásait. A megváltozott környezet hatásainak vizsgálatán túl felderítjük, hogy az egyedek ezekre milyen viselkedési, morfológiai, élettani, stb. változásokkal reagálnak, és hogy ezek a reakciók milyen mértékben növelik túlélési és szaporodási esélyeiket, valamint milyen költségekkel járnak, vagyis hogy hogyan hatnak a rátermettségre. Kutatásainkban a természetvédelmi- és evolúcióbiológia, a kémiai ökológia és az analitikai kémia elméleti hátterére és gyakorlati eszköztárára támaszkodunk.
Ebihalak ragadozó-indukált védekezésével foglalkozó, mezokozmoszokban végzett kísérlet.

Ebihalak ragadozó-indukált védekezésével foglalkozó, mezokozmoszokban végzett kísérlet

Fotó: Hettyey Attila

Az osztály hazai és nemzetközi együttműködései: 
SOTE, Gyógyszerészeti Intézet, MTA TTK Szerves Kémiai Intézet, MTM, Állattár, University of Zurich, Department of Evolutionary Biology and Environmental Studies, Svájc, Zoological Society of London, Egyesült Királyság, University of Veterinary Medicine Vienna, Konrad Lorenz Institute of Ethology, Bécs, Ausztria
Az osztály kutatási programjai: 
Az osztály válogatott publikációi: 
Üveges B, Mahr K, Szederkényi M, Bókony V, Hoi H, Hettyey A (2016) Climate change may positively affect hibernating common toads (Bufo bufo). Scientific Reports, in press.
 
Tóth Z (2015) Context-dependent plastic response during egg-laying in a widespread newt species. Public Library of Science One 10:e0136044.
 
Pipoly I, Bókony V, Székely T, Kirkpatrick M, Liker A (2015) The genetic sex-determination system predicts adult sex ratios in tetrapods. Nature 527:91-94.
 
Bókony V, Móricz Á, Tóth Zs, Gál Z, Kurali A, Mikó Zs, Pásztor K, Szederkényi M, Tóth Z, Ujszegi J, et al. (2016) Variation in chemical defenses among populations of common toad (Bufo bufo) tadpoles: the role of environmental conditions. J Chem Ecol in press. doi: 10.1007/s10886-016-0690-2
 
Ujszegi J, Gál Z, Mikó Zs, Hettyey A (2015) No observable effect of a glyphosate-based herbicide on two top predators of temporal water bodies. Environ Toxicol Chem 34: 307-313. DOI: 10.1002/etc.2798
 
Mikó Zs, Ujszegi J, Gál Z, Imrei Z, Hettyey A (2015) Choice of experimental venue matters in ecotoxicology studies:Comparison of a laboratory-based and an outdoor mesocosm experiment. Aquat Toxicol 167: 20-30. DOI: 10.1016/j.aquatox.2015.07.014
 
Hettyey A, Tóth Z, Thonhauser KE, Frommen JG, Penn DJ, Van Buskirk J (2015) The relative importance of prey-borne and predator-borne chemical cues for inducible antipredator responses in tadpoles. Oecologia 179:699-710.
 
Hettyey A, Vági B, Kovács T, Ujszegi J, Katona P, Szederkényi M, Pearman PB, Griggio M, Hoi H (2014) Reproductive interference between Rana dalmatina and Rana temporaria affects reproductive success in natural populations. Oecologia 176:457-464.
 
Hettyey A, Tóth Z, Van Buskirk J (2014) Inducible chemical defences in animals. Oikos 123:1025-1028.
 
Baláž V, Vörös J, Civiš P, Vojar J, Hettyey A, Sós E, Dankovics R, Jehle R, Christiansen DG, Clare F, et al. (2014) Assessing risk and guidance on monitoring of Batrachochytrium dendrobatidis in Europe through identification of taxonomic selectivity of infection. Conserv Biol 28:213-223.
Tudományos főmunkatárs: 
Tudományos munkatárs: 
Asszisztens: