Megemlékezés Tyihák Ernő professzorra

Tyihák Ernő (1933. január 29. – 2017. február 13.)

medium_Tyihak.jpg

1958-ban, miután megszerezte vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Gyógynövény Kutató Intézetben (GYKI) helyezkedett el. Pályája kezdetétől a gyógyhatású természetes anyagok kutatása izgatta, s ez vonult végig egész életén. A GYKI-ben tudományos gyakornokként kezdte, majd tudományos csoportvezetőként munkatársaival illóolajokat vizsgáltak, tumorgátló anyagokat izoláltak növényekből, elkezdték a formaldehid kutatást, és kifejlesztették a túlnyomásos rétegkromatográfiát (angol mozaik szóval: OPLC). 1983-ban meghívták az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetébe (jogutód: MTA ATK NÖVI), ahol tudományos főmunkatársként, később osztályvezetőként, majd 1997-től tudományos tanácsadóként dolgozott. Munkatársaival stressz- és rezisztencia-biológiai kutatásokat végzett; vizsgálta a formaldehidom rendszert, és azon belül felismerte a formaldehid ciklust; OPLC módszereket dolgozott ki, kifejlesztette a BioAréna rendszert, és megfigyelte a növények kettős, majd négyes immunválaszát. 1994-ben megszerezte a kémiai tudományok doktora címet. A Semmelweis Egyetem c. egyetemi docense és a Szegedi Tudományegyetem c. egyetemi tanára lett. Tankó Béla Emlékéremmel (1972), Bruckner Győző-díjjal (2004), Hormesis Award-dal (2007), MTESZ-díjjal, valamint Candin Liteanu Medal-lal (2011) tüntették ki. Több mint 200 publikációja jelent meg. 25 elsősorban OPLC-vel kapcsolatos szabadalomnál jelölték meg mint feltalálót.

Hirtelen bekövetkező haláláig aktív volt, tele optimizmussal és tervekkel.

Feleségét, két fiát és unokáit hagyta itt.

Nagyszerű kutató, feltaláló és kiváló tanár távozott közülünk!

Nyugodjon békében!