Hogyan követhető nyomon az általunk leírt feromon törzs-specifikus ...

Projekt azonosító: 
NKFIH K 100421
Megvalósítási időszak: 
2012-2016
A kukoricamoly a kukorica egyik legfontosabb kártevője. A párzás előtt a nemek egymásra találását a nőstény lepke által termelt illatanyag (feromon) segíti elő. A feromon termelésében szerepet játszó enzimeket és hormonokat tanulmányozzuk.
Projektvezető: 
A kukoricamoly Ostrinia nubilalis Hbn, (Lepidopera: Pyraustidae) a kukorica egyik legfontosabb kártevője. A párzás előtt a nemek egymásra találását a nőstény lepke által termelt illatanyag (feromon) segíti elő. A faj két feromon törzsre (E és Z) oszlik, melyek külső megjelenésükben megegyeznek, de szaporodásuk tekintetében elkülönülnek egymástól. Az E (transz) feromon törzs feromonjának fő komponense az (E)11-tetradecenil-acetát, míg a Z (cisz) feromon törzs esetében a (Z)11-tetradecenil-acetát. A feromon termelésében alapvető szerepet játszik a rovar központi idegrendszerében, a garatalatti dúcban termelődő neuropeptid, a PBAN (pheromone biosynthesis activating neuropeptide). A kukoricamoly PBAN elsődleges szerkezetét sikerült meghatároznunk. A feromon bioszintézis egyik kulcsenzime a delta-11-deszaturáz, melynek több típusa található meg a kukoricamoly genomban. Az „ezi”-típusok esetén retropozon épült be az enzimet kódoló génbe. A kukoricamoly lárvákból nyert cDNS-szekvenciákat használjuk az enzimek működésének in vitro vizsgálatához. Méréseink szerint az „ezi”-típusú delta-11-deszaturázok mRNS-szinten nem fejeződnek ki a kifejlett nőstény lepkében, de a lárvákban még igen.
Kukoricamoly

Kukoricamoly

Fotó: Nagy Z. László