Direkt és indirekt természetes ellenség-kartevő kapcsolatok kaszkád hatásai egy pók-kabóca-növenyvírus-növény rendszerben

Projekt azonosító: 

NKFIH K 116062

Megvalósítási időszak: 

2015-2019

Egy károkat okozó növényi vírusbetegség hordozójának, a gabonakabócának ökológiai kapcsolatrendszerét kutatjuk. Azt vizsgáljuk, hogy természetes ragadozók, pókok hogyan csökkentik a kabócák számát és puszta jelenlétükkel korlátozzák-e a vírus terjesztését

Projektvezető: 
A növényi vírusbetegségek legyőzésének egyik fő lehetősége vektoraik visszaszorítása. Ebben kívánjuk kutatni ízeltlábú természetes ellenségek szerepét, elsősorban non-konzumptív hatásokra fókuszálva, amely azt jelenti, hogy a ragadozók puszta jelenlétük által okozott stresszel megváltoztathatják a kártevők táplálkozási viselkedését. Kutatásunkban ragadozók kabócákon keresztüli kaszkád (indirekt) hatását vizsgáljuk gabonafélék vírusfertőzöttségére. A kabócák táplálkozása közben terjesztett vírusbetegségek komoly gazdasági problémát jelentenek. DNS technikával monitorozzuk hogy a ragadozó stressz milyen hatással van a kabócák vírusfelvételére fertőzött növényből, illetve a vírus átadására egészséges növényekbe. Speciális technikákkal, pl. elektropenetrográffal vizsgáljuk a táplálkozási folyamatot, ragadozó jelenlétében azoknak a táplálkozási szakaszoknak a megváltozását amely a vírusterjesztéssel összefügg. Szabadföldi körülmények közt mezokozmosz és táji léptékű kísérletekben pedig a vázolt multitrofikus rendszer dinamikáját, a ragadozó jelenlét és a gabona fertőzöttség közti tér- és időbeli statisztikai kapcsolatot vizsgáljuk. Amennyiben folyó kutatásaink során sikerül kimutatnunk a ragadozó jelenlét és a vírusátvitel közti kaszkádhatást, az a ragadozó ízeltlábúak egy teljesen új növényvédelmi szerepét világíthatja meg és a természetes ellenségek újfajta felhasználása előtt nyithat tért, melyet a környezetbarát növényvédelemi módszerekben hasznosíthatunk.
A búzatörpülés vírus egyetlen ismert vektora, a csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus)

A búzatörpülés vírus egyetlen ismert vektora, a csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus) torára rögzített aranyelektróddal az elektro-penetrográfos vizsgálatra előkészítve

Fotó: Tholt Gergely

A szívókártevők táplálkozási folyamatait elektrofiziológiai módszerrel elektro-penetrográf készülék

A szívókártevők táplálkozási folyamatait elektrofiziológiai módszerrel feltáró 5 csatornás elektro-penetrográf (EPG) készülék

Fotó: Tholt Gergely

A kabóca nyálhüvelye metszetben

A nyálhüvely a kabóca táplálkozás visszamaradó artefaktuma. Metszetben vizsgálva megmutatja, hogy az állat elérte-e az edénynyalábot, ami a vírus-átadás szempontjából kritikus

Fotó: Tholt Gergely

Projekt partner: 

Márton Orsolya